Boukmann fohásza

Dutty Boukmann (Boukmann Dutty) (elhunyt kb. 1791 végén) egy jamaikai születésű houngan (voodoo “pap”) volt, kinek nevéhez a történelem leg-híresebb voodoo szertartása kapcsolódik. A szertartás következményeként tört ki a több évig tartó véres háború, mely végül a sziget felszabadulásához vezetett, az idegen uralom alól, és melynek következtében megalakult az első független néger állam a világon.

De ki is volt ő valójában?

Boukmann egy iskolázott, jamaikai rabszolga volt. Nevének jelentése: “Book Man” azaz a “Könyv Embere”. Miután brit gazdája eladta egy haiti-beli francia ültetvényre, Boukman a rabszolgatársait tanította írni, és olvasni. Tudásának köszönhetően, a rabszolgák felügyelője, majd később az ültetvény kocsisa lett. A nevét illetően, léteznek elméletek arról, hogy valójában mohamedán vallású volt, ki rendelkezett egy saját példánnyal a Koránból, mivel Afrikában a mohamedánokat gyakran nevezték a “Könyv Emberének”.

Szertartás Bois Caimannál (Bwa Kayiman)

Padrejan 1676-os, majd Francois Mackandal 1757-es lázadását  követően 1791. augusztus 14. (más források szerint 1791. aug. 22.) napjának estéjén  megszólaltak a dobok  Hispaniolai erdőkben. Ogun, a háború, és a vas  loájának (loa, lwa=”istenség”) éves fesztiválja volt. Az ünnep “főpapi” tisztségét Dutty Boukmann töltötte be.  Egy afrikai származású mambóval (“papnő”) közösen “felszabadító”  szertartást celebrált, melynek során profetikusan kinyilatkoztatta, kik lesznek az elkövetkezendő  lázadás vezérei (Jean-Francois, Biassou, és Jeannot). A bemutatott állatáldozat a vadságot, a szabadságot, és az erdő valamint, az ősők végtelen spirituális hatalmát szimbolizálta. Az áldozat, és a szertartás által feltüzelt résztvevőket, feleskették, hogy minden lehetséges módon harcolni fognak, a zsarnoki elnyomás, azaz az ültetvényesek, és a fehér emberek istenének képmásai ellen. Az Encylopedia of Africian Religion (Afrikai Vallások Enciklopédiája) szerint, esküjüket az áldozati állatok vérével pecsételték meg, bár egyes kutatók, nem tartják kizártnak az emberi vér használatát  sem. Ekkor hangzott el a az azóta csak “Boukman-fohásza” néven ismert ima, mely bármilyen meglepő nem tartalmaz semmilyen ördögi elemet.

Boukmann fohásza

Az Isten, ki teremtette  a Napot, mely fényt ad nekünk,  ki felkorbácsolja a hullámokat, ki uralja a viharokat, bár rejtve van előlünk a fellegekben, figyel ránk. Mindent lát, amit a fehér ember tesz. A fehéreket Istenük arra buzdítja, hogy bűnöket kövessenek el, de a mi Istenünk arra, hogy jót tegyünk. A mi Istenünk aki jó hozzánk, arra utasított minket, hogy elégtételt vegyünk, minden sérelmünkért, és rosszért. Ő fogja vezérelni kezeinket, és segítséget nyújtani nekünk. Dobjátok félre a fehérek Istenének szimbólumait, melyek gyakran szenvedésre kényszerítettek minket, és hallgassátok a szabadság hangját, mely mindannyiunk szívéből szól!

A szertartást követő két hónapon belül, 180 ültetvényt tettek a földdel egyenlővé, és több, mint 4000 rabszolgatartót gyilkoltak meg. A kirobbanó véres háború rengeteg áldozatot és szenvedést hozott, de végül elérték a célt amit kitűztek maguk elé. 1804. január 1.-én Haiti önálló független köztársasággá vált. Boukmann-t azóta is az egyik legnagyobb nemzeti hősüknek tartják.

Róla Papa Halfnite